Nemrég, az Örökélet, ingyensör blogbejegyzésem végén röviden utaltam arra, hogy ha az átlagéletkor száz évre, vagy ez fölé emelkedne, az alapjaiban rengetné meg a jelenlegi társadalmi rendszerünket. Teszek most egy kísérletet, hogy a várható hatásokat pontokba foglalva végigvegyem.

1.Kezdjük a rossz hírrel, jóval tovább kell dolgozni. Teljesen nyilvánvaló, hogy ha az átlagéletkor száz év, akkor az emberek nem 65 évesen mennek nyugdíjba, hanem minimum kilencven körül. Ne feledjük, az átlagéletkor 100 év, nem a maximálisan várható élettartam.

2. A fiatal fogyasztóréteg igényei helyett az idősek igényei kerülnének előtérbe. Igaz, hogy a fiataloknak minden szart el lehet adni, de az idősebb korosztály annyival népesebb lesz, hogy az igényeit már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez jó hír azoknak, akik a jobb minőségű tartós dolgokra buknak. Az idősebb korosztályt kifejezetten taszítja a marketing jelenlegi formája. Ők nem vesznek Nike pólót, divattelefont, és izomautókat. Ehelyett a megbízható működés és az ár/érték arány a mérvadó számukra.

3. Az öregek gazdagabbak lesznek. Ennek praktikus oka van. Hosszabb a karrieridő, és az előrelépések száma ennek következtében megnő. A megtakarítások is hosszabb ideig gyűlnek, tovább kamatoznak. Mindezek  magasabb átlagos életszínvonalat eredményeznek. Mivel az alapvető egzisztenciát az emberek már az első ötven évükben megteremtik, a második ötven évben többet fognak magukra költeni. Többet utaznak, és többet fogyasztanak. Ennek következtében az öregkor egy irigyelt állapot lehet annak ellenére is, hogy dolgozni kell.

4. Magasabb lesz a nyugdíj. Mivel jóval hosszabb ideig fizetnek be az emberek a nyugdíjpénztárakba, és a meghosszabbodott karrier miatt magasabb összegeket is, ezért nyugdíjbavonulásukkor a mai szintnél jóval nagyobb elkölthető összeg fog a rendelkezésükre állni.

5. Ami a gyerekvállalást illeti két egymásnak ellentmondó forgatókönyvnek is van létjogosultsága.

• Tovább csökken a születések száma. Mivel az emberek életének az a része lesz a domináns, amikor gyerekek nélkül él, ez tovább fogja erodálni a gyerekvállalási kedvet. A magasabb életkor nagyobb önmegvalósítási lehetőséget jelent, és ez az individualizmust erősíti.
• A gyerekvállalás időpontja kitolódik a negyvenes évekre. Addigra ugyanis már nagy eséllyel eljut egy pár arra az egzisztenciális szintre, hogy a gyerekvállalás ne okozzon komolyabb anyagi megterhelést.

A két forgatókönyv közül az elsőt látom valószínűbbnek.

6. Az emberek többször házasodnának. Az lesz a szlogen, hogy ha száz évig élsz, és elsőre nem sikerül igazán jól, még bőven van időd váltani. Mindez azt eredményezi, hogy automatikusan mindenki magasabbra teszi a mércét, és a tökéletest fogja keresni, amit nem talál meg persze, de ennek eredményeképpen többször is elválik.

7. Mivel arányaiban sokkal kevesebb fiatal lenne a társadalomban, a szórakozóhelyek kínálata átstruktúrálódna. A retró - ezalatt az adott időben retrónak számító dolgokat értem - szórakozóhelyek pozíciója erősödne a fiatalok igényeit kiszolgálók rovására. Ami az élet többi aspektusait illeti, nézzünk néhány példát, hogy mi az amit a középkorúak nem csinálnak, a fiatalok meg igen. Pld. a középkorúak jóval kevesebbet járnak moziba. Fiatalokból nem lesz annyi, hogy a mozihálózatokat eltartsák, ezért az a tippem, hogy a mozi mint műfaj el fog tűnni. Hasonló sors vár a plázákra. Ha ma elmegyünk egybe, láthatjuk hogy az üzletek a fiatalokra vannak kihegyezve, és a közönség döntő része is fiatal. Ha lecsökken a fiatalok aránya a társadalomban, és a vásárlóerő döntően a közép és időskorúak irányába tolódik el, a plázák végét jelenti.

8. A turizmusban is jelentős átalakulás várható. Az idősebb generáció meg fogja tudni fizetni és igényli is a magasabb minőségű utazásokat, és igen jelentős keresletet generál ebben az irányban. Ez a színvonal javulását fogja eredményezni úgy szálláshelyek, mint utazás terén, és hacsak az olcsóbb utak iránti keresletet nem mentik meg a fejlődő országokban a piacra újként belépő turisták, akkor a piacnak ez az alacsony hozzáadott értékű szegmense ki fog halni.

9. Valószínű, hogy az emberek egészségtudatosabbak lesznek, mert mégis, milyen már az, hogy ugyan simán elélhetnének száz évig, de hatvanévesen belehalnak a dohányzás okozta tüdőrákba! A hatvanévesen elhunytakat fiatalon meghaltnak fogja a közvélekedés tartani, és senki sem akar fiatalon meghalni!

10. A technológiai fejlődés visszaesik. Általános tapasztalat, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé nyitott a technikai újdonságok irányában. Az idősek hajlamosak a régi bevált sémákat részesíteni előnyben, az új dolgokban nem bíznak, illetve nehezen veszik rá magukat, hogy a korábban megtanult módszerek helyett újakat sajátítsanak el. Mivel a száz éves átlagéletkor a fentiekkorábban tárgyalt pontokban ismertetett következményeknek megfelelően a karrierekre is kihat, ez azt eredményezi, hogy a döntési pozíciókat jórészt idősek foglalják el, akik bizalmatlanok a fejlesztésekkel kapcsolatban, és várhatóan fékezni fogják a fejlődést, hogy a már megszokott és kiismert környezetük lehetőleg minél kevésbé változzon.

Ez tíz pont, gondolatébresztőnek pont elég. És különben sem olvassátok el azokat a blogbejegyzéseket, amelyek hosszabbak egy oldalnál. :-) A kommentszekcióban lehet tovább boncolgatni a témát.