Kiürül az ország, nincs munkaerő! - jelenik meg az ( elsősorban ellenzéki) újságok címlapjain.

Elmennek a fiatalok, nincs ki dolgozzon! - harsog az iparkamara.

Nincs ki felszolgáljon, a személyzet lelépett nyugatra! - vinnyognak a vendéglátósok.

Ehhez az utolsó kijelentéshez lenne némi hozzáfűznivalóm. Először is az, hogy nem véletlenül használtam a vinnyogást a viselkedésük leírására. Magyaroroszágon a vinnyogás a DNS-be van beépülve, pont arra a helyre, ahol másoknak a méltósággal viselt felelősségvállalásért felelős gén található. Nálunk ehelyett megy a vinnyogás.

Nézzünk néhány tipikus példát azokra az esetekre, amikor ez a gén bekapcsol.

- Elveri a jég a termést. Biztosítást kötöttél jégkárra? Á dehogy, az drága. Állam bácsi, segíts!

- Szélvihar szakmányban dönti a fenyőket a nyaralókra Siófoknál. Tudod, hogy a fenyő nagyra nő, de sekélyen gyökerezik? Mi a francnak hagytad megnőni? Mert szép? Akkor legalább biztosításod van? Hogy az minek? Állam bácsi segíts!

- A pedagógusok éhbérért dolgoznak. Sztrájkoltatok valaha a rendszerváltás óta? Nem? Szakszervezeti vezetőnek miért mindig korrupt seggfejeket választatok meg? Akkor miért csodálkozol, ha nem vesznek komolyan?

- Gonosz multik megfojtották a magyar cukorgyárakat! A történet meg valójában arról szólt, hogy választhattunk, ha bezárjuk a gyárakat, a termelők kompenzációt kapnak érte, ha meg nem, akkor megy minden, mint eddig, max nehéz lesz eladni a cukrot, mert túltermelési válság van. A termelők az állammal legnagyobb egyetértésben úgy döntöttek, hogy akkor rendben, zárjuk be a gyárakat. Aztán eltelt pár év, és beindult a vinnyogás, hogy jajj, oda a magyar cukoripar. Igen, bakker, oda, mert így döntöttetek.

Nem is ragoznám tovább, most is ugyanez van. Ezúttal a vendéglátásban. Amelynek kizsákmányoló jellege sosem volt titok, közismert volt a borravalóból tartott, be nem jelentett pincérek esete, a rengeteg szabálytalanság, az átvert munkavállalók. Nem csoda, ha először ezek léptek le nyugatra. A tisztelt vendéglátós urak pedig nyígnak, hogy nem megy hozzájuk dolgozni.

Namost történetesen ez sem igaz. A Balatonon nyaraltunk a nyáron egy többlakásos üdülőben. Az egyik lakásban lakott Viktor, aki felmondott a pécsi munkahelyén, és elhatározta, hogy a nyáron a Balaton mellett dolgozik. Csak a tisztánlátás kedvéért, ez a mostani nyáron volt, amikor a vendéglátós rinyálás már három éve folyamatosan ment.

Megkérdeztem Viktort, hogy mik a tapasztalatai. Ez júliusban volt, addigra Viktor már a harmadik helyen volt. Az első helyen két nap után felmondott, mert a munkavállaló megengedhetetlen stílusban kommunikált. Ezután eljutott egy olyan helyre, ahol megkérdezték, hogy nem baj-e, ha majd csak szeptemberben fizetnek. Persze ezekhez be se lépett. A következő  helyen hetente ötször berendelték helyettesíteni, de a túlórát kifizetni annyira nem akaródzott. Így hónap végén váltott, és egy szállodánál kezdett dolgozni. Mondanom se kell, egyik helyen se volt bejelentve. A pénz mindenütt egy kicsivel volt a minimálbér felett. Szóval annyira nem kell csodálkozni, hogy ílyen feltételek mellett nem jön senki.

Az alattunk levő lakásban laktak Éváék, akiknek a gyereke Budapesten keresett konyhai melót. Ők azt mesélték, hogy a pesti módszer az, hogy csak egy-két napra veszik fel a jelentkezőket próbaidőre, aztán rögtön felmondanak, és különböző jogcímeken egy kanyi petákot se fizetnek a végén. Nem egy helyen futott ebbe bele srác, és nem kettőn. 

Ez egyébként azt jelenti, hogy ha ezt meg lehet csinálni, akkor jelentkező van dögivel. Lehet hogy ezek mind alulképzettek, de ez nem is fog változni, amíg a munkaadó ingyen dolgoztatja őket. 

Az eset tipikus. A csendes oldal nincs sehol sem képviselve, viszont döntési helyzetbe került. Kínlódik tovább az átvágósokkal, vagy lép egyet vagy kettőt a nyugati irányba.

A másiknak eszébe se jut a hibát magában keresni, ellenben hangja az van, jó erős. Meg is hallották a Kamarákban, úgy gondolják, a gimnáziumokba való bejutás megnehezítésével majd többen orientálódnak a vendéglátás felé. 

Lehet hogy így lesz. De ők is nyugatra mennek, mert amíg a vendéglátó szakma megmarad ezen a morális szinten, addig épeszű ember nem dolgozik ezeknek.