Kedvenc alanyom a képelemzésekhez Orbán Viktor, akinek egyrészt elég fejlett a testbeszéde, másrészt rendszeresen úgy fényképezik/fényképezteti magát, hogy az szinte ordít az elemzésért.

Van ugye ez a kitiltásos ügy, melynek lényege, hogy Orbán harcostársai közül jó párat nemkívánatos személynek nyilvánítottak az USA-ban. Köztük a spin doctor playboyt, Habony Árpádot is, Orbán legfontosabb tanácsadóját, már ha hihetünk az erről szóló híreszteléseknek. Nem vagyok egyedül azzal a gondolattal, hogy ami változást Orbán viselkedésében az utóbbi években láttunk, az mögött főleg Habony áll. Ez a történet indított arra, hogy górcső alá vegyek egy olyan képet, ahol Orbán, és a legújabb ellenfél (ellenség?) közösen szerepelnek. A kép egyébként a 2012-es NATO csúcson készült, tipikus PR fotó.

Namost - ahogy az a korábbi elemzéseimből kiderült - Orbán minden eddigi alkalommal tökéletesen hozta az alfa hímet, éppen ezért csemege ez a mai fotó, ami hosszú ideje az első, ahol ennek semmi nyoma. Lássuk hát:

Nézzük először Obamát. Igazi amerikai, arcán az ottaniakra jellemző - abszolúte hazug - vicsorgásszerű műmosoly. Kicsit fölé hajol Orbánnak, akinél amúgy is magasabb, ezzel mintegy beárnyékolva őt. Egyértelműen jelzi kifelé, hogy ki az erősebb. Abszolúte benn van Orbán intim terében, és mivel teste Orbán felé néz, látható, hogy ő a kezdeményező, ő lépett be Orbán terébe, és nem fordítva. Még hajol is felé, ha az arca Orbánra nézne, akkor kb. olyan "na mi van öcsi?" szerű lenne a jelenet. Lehet, hogy a fénykép előtt, vagy után olyan is volt.

Obama nem a kamerába néz, neki a publikum a fontos, ő olyan, hogy mindig ellopja a show-t.

És most térjünk rá Orbánra, ő úgyis sokkal érdekesebb. Azt gondolom, nem kell különösebb elemzői gyakorlat annak felismeréséhez, hogy Orbán iszonyú kínosan érzi magát. Ezt az arckifejezést szerintem még közeli családtagjai se gyakran látják rajta.

Látszik egyrészt az, hogy ő most elfogadta, a főszerep Obamáé. Van valami sejtése, hogy itt most neki mosolyogni kellene, de a szituáció nem olyan, hogy ő most ilyet tudna produkálni - és ez azért nem meglepő. Orbánnak ebben a szituációban nem megy a műmosoly. Egyrészt nem a saját közönsége előtt van. Másrészt érzi, hogy nem tartja kézben a szálakat. Azzal, hogy Obama belépett az intim szférájába, láthatóan zavarba hozta. Legyünk őszinték, ez azért érthető. Sokan vagyunk így ezzel. Én még részegen sem szeretem, ha mások átkarolják a vállamat a nagy bratyizás kedvéért. Ez általában szintén részegeknek szokott eszükbe jutni. Nőktől elfogadja az ember, de egy másik férfi az mindig vetélytárs, és valahol ösztönös az, hogy idegenkedünk ettől. Mindazonáltal ez kultúránként változó. A muzulmán országokban sokkal kisebb ez a távolságtartás, ott gyakori, hogy heteroszexuális férfiak kézenfogva járnak. Nálunk nem így megy, de mint említettem, a részegek közül sokan hajlamosak túllépni a távolságtartáson. Mivel élnek rokonaim az usában, tőlük tudom, hogy ez a bizonyos betartandó távolság náluk még nagyobb. Épp ezért látszik, hogy Obama - tudatosan, vagy tudattalanul - de dominanciát fejez ki ezzel a szándékos közelséggel, amit Orbán nehezen visel. De elvisel, kvázi behódol, még ha keserű arckifejezéssel is. Az az ember, aki még Putyin jelenlétében is adja az alfa hímet, lehet hogy Obamánál is megpróbálta ezt, de Obama mestere a PR-nak (az egész elnöksége kb. arról szól), és lazán kifogott rajta.

Na most Orbánnak az a szerencséje, hogy nem a kommunista időszakban lett az ország vezetője. Mert ha egy szovjet pártfőtitkárral kellett volna csókolóznia, a fentiek alapján az valószínűleg egy életre szóló defektust okozott volna a személyiségében. Úgyhogy csak óvatosan azzal a keleti nyitással.