Az Arany János utcában dolgozom Budapesten. Van itt egy saroktelek, amin régebben egy klasszicista típusú ház állt, de aztán valakinek az útjában volt, vagy hát inkább kellett a pénz, úgyhogy lebontották. A helyén most egy parkoló üzemel szokás szerint.

Ez ugye a Belváros, szóval nagy gondot fordítottak a járdák és utcák többszöri feltúrására, mióta itt dolgozom, 12 év alatt háromszor estek neki totálban a burkolatnak.

Namost viszont az üres telket keleti oldalról határoló Sas utcában a járda díszburkolatot kapott a felújítások végén, és ennek örülünk.

Két hónapja történt, hogy a telekre valamilyen közművet kellett bevezetni a Sas utca felől. Minő szerencse, a járda burkolata felszedhető lapokból áll. Fel is szedték két csíkban, az árkot kiásták, a kábelt vagy mit lefektették, a gödröket visszatemették. Már csak a díszburkolatot kellett volna visszarakni.

Ami azonban már nem volt meg. A nagytudású kivitelezőnek eszébe se jutott, hogy azt talán félre kéne rakni, és megőrízni.

Úgyhogy nagytudásúék kitaláltak egy alternatív megoldást. Kiöntötték az egészet betonnal.

Igényes nem?

És még azt is sikerült biztosítani, hogy ha netán az önkormányzat tudná pótolni a járólapokat, akkor se lehessen őket betenni a helyükre, mert ugye a betont szintbe hozták a többi lappal.

Bravó!

Képzelem a munkájával elégedett munkást, ahogy a főnökének mutogatta, milyen szépen elsimogatta a betont.