Sosem csináltam titkot belőle, hogy imádom a várakat. Mi somogy megyeiek nem igazán vagyunk elkényeztetve ezen a téren, pedig ez az a megye, ahol a legtöbb várhely van az országban. Kevés kivételével az itteni várak  azonban földből készültek, így mára alig maradt valami belőlük.

Mindenesetre azért nyitott szemmel járok a megyében, s ha valamilyen várra utaló jelet veszek észre, annak utánajárok. Ilyen jel lehet például egy átvágott dombhát, mint amilyet a Bonnyapusztai szerpentinről lehet látni a szomszédos Pogány dombon. Elkezdtem nyomozni az ügyben, és be is igazolódott, hogy a dombtetőn egy Árpád-kori földvár maradványai vannak. Amit be is jártam, de sajnos nem sok mindent tudtam kivenni a gaztól, viszont legalább felriasztottam egy vaddisznócsordát.

Várhelyeket azonban a legkényelmesebb a googlemaps-on keresni. Erre utaló jel lehet pld. egy szántóföldön található elszíneződés is, mint azt a Naki vár vagy Iovia példáján láthattuk a blogom korábbi bejegyzéseiben.

Legutóbb éppen Fekete István Tüskevára ihletett meg, mivel nemrég újraolvastam a könyvet, így elhatároztam, hogy megtalálom a vár helyét. Fekete Istvánról tudni kell, hogy alapos helyismeret birtokában látott neki a regényei megírásának. A "Koppányi aga testamentuma" című műben a várak (Fonyód, Bézsény, Bolondvár, Koppány) valóban létező erődítmények voltak, és létezett egy ugyanolyan nevű koppányi aga is, mint a könyvben. A Tüskevárral azonban már nehezebb a dolgunk, ilyen néven nem ismert egyetlen várhely sem a Kis-Balaton környékén, a legközelebbi Tüskevár Segesden található, ahol valóban volt régebben egy vár, amiből ma már csak egy elhanyagolt bozótos látszik néhány szétszórt tégladarabbal.

Van egy Tüskevár nevű hely Kaposváron is, a Kapos árterében található mocsárban, de hogy itt tényleg lett volna vár, arra semmilyen adat nem utal. Magán Kaposváron persze volt vár, épp nemrég zúzta szét egy munkagép a maradékát a Nostra terményraktár bontásakor. Felelős természetesen nincs, pedig nekem volna ötletem.

De térjünk vissza a Kis-Balaton vidékéhez, ahol a regény játszódik. Mint említettem, Tüskevár nevű hely itt nincs, viszont egy olyan vármaradvány, amilyenről Fekete István írt, szerencsére van. Méghozzá Főnyed mellett, mélyen bent a mocsárban, egy kis szigeten. Ezt a szigetet Vári dombnak hívják a környékbeliek, és felmérte Nováki Dezső régész is. A Lux házaspár somogyi várakkal foglalkozó oldalán található róla több fénykép is, egyet én is beillesztek ide.

Az ásatások során egy falmaradványt is találtak a helyszínen tehát volt itt a sáncokon kívül épület is, aminek akár pincéje is lehetett. Például olyan, mint amilyenbe Bütyök belezuhant.

A várhely megközelítése igencsak körülményes a mocsár miatt, a Lux házaspárnak is csak úszva sikerült.

A regényben fákat is említenek a szigeten, ma azonban a romokat csak fű borítja.

A várról egyébként nem sok információt találni. A mocsárban több sziget is található, amelyek közül a várral szomszádos Pogány szigeten egy település romjait találták meg. Az ingovány miatt ezek a szigetek tökéletes menekülőhelyet nyújtottak a környékbeli népnek a portyázó csapatok elől, és az állattartásra is tökéletesen megfeleltek.

Most pedig elérkezett a pillanat, hogy megtekintsük a szigetet felülről:

Nézzük meg alaposan, mi az, ami szokatlan a képen? Elismerem, kell némi gyakorlat hozzá, hogy felfedezzük az árulkodó jeleket. Nem is feszíteném tovább a húrt, elárulom, a kép közepén az a négyzet alakú bokros rész a vár helye, és éppen ez a szabályos négyzet alak az, ami elárulja nekünk, hogy mesterséges képződményről van szó. A négyzet oldalai ugyanis a várárkokat jelölik, ezek maradványaiban nedvesebb a talaj, ezért a növényzet dúsabb. Egy teljesen szabványos törökkori erődítmény körvonalait láthatjuk, az ilyet hívták akkoriban sáncnak, vagy palánknak. Ezt a sáncot, vagy palánkot többnyire egy épület köré húzták fel, és úgy készült, hogy a várárkokból kitermelt földet két sor - tölgyfaoszlopok köré font - vesszőfonat közé bedöngölték. Nem kell lesajnálni a technikát, Szigetváron is ilyen falak tartóztatták fel a törököket másfél hónapig. Ez a fajta fal az ágyúgolyóknak jobban ellenáll, mint a kőfalak, mert elnyeli azt. A négyzet sarkain - a kor szokása szerint - bástyákat építettek, hogy a falakat támadó ellent oldalazó tűzzel tudják ritkítani. Somogyban rengeteg ilyen vár épült, Kaposvár is ilyen volt például, ami nem is csoda, hiszen a frontvonal 150 évig a megyén keresztül húzódott, és itt nem volt kő, ellenben fa és agyag bőven, magától értetődő volt tehát a sáncok építése. Ennyit hát a Tüskevárról.

Az igazság az, hogy ez a bejegyzés nem született volna meg, ha nem bukkanok rá a keresés közben valami nagyon érdekesre. Ahogy a vár után böngésztem a googlemaps-et, a vármaradványtól északra, de még mindig a Kis-Balaton mocsarában, találtam két kis szigetet, nagyjából Vörs déli részének magasságában. A nagyobbik szigeten valami szokatlanra figyeltem fel. Ezúttal azonban nem vármaradvány volt, amit találtam, hanem valami egészen más.

Itt lehet megtekinteni a GoogleMaps-on. Mivel a képek időről időre frissülnek, ezért készítettem egy mentést is róla.

A szigeten egyértelműen egy évszám látszik. Ez nem googlemaps vízjel, ezt a növényzet rajzolja ki, ami a bolygatott föld felett másképp néz ki. Az 1366-os évet kizárnám, így marad az 1866 vagy az 1966. Inkább az utóbbira tippelnék, de akkor is adódik a kérdés, kinek volt annyi energiája, hogy egy ilyen évszámot itt beleásson a földbe ilyen méretekben, és miért tette? Esetleg a műholdak számára volt ez igazodási pont? Nem tudom. Mindenesetre mintha egy írás is lenne az évszám felett, de az már teljesen kivehetetlen. Mindazonáltal elképzelhető, hogy infravörösben, vagy ultraibolyában határozottabb képet kapnánk. Az írás teljesen párhuzamos az évszámmal, ez is azt erősíti, hogy mesterséges képződményről van szó, amit valakik mérnöki precizitással alakítottak ki.

Érdekes, nemde?

Utánanéztem a III. Katonai felmérés 1860-as években készült térképén a helyszínnek. Megtaláltam a "Tüskevárt" is, meg a különös évszámot rejtő szigetet. Előbbit a térkép is jelöli, utóbbit az akkor még létező Kis-Balaton partján találjuk meg a vártól északra, ott ahol a térkép a parton két kis dombot jelöl. Ezen két domb közül a nyugatabbi a kérdéses sziget.