Bátran kijelenthetem, hogy az év legjobb politikai témájú képét láthatjuk. A Hangcsouban tartott G20 találkozón készült, és biztos vagyok benne, hogy ikonikussá válik ahogy telik az idő, mert a 2010-es éveket ez a kép jellemzi a legtökéletesebben. Nézzük hát meg részletesebben.

Obama sosem kedvelte igazán Putyint. Találkozásaik olyan ritkák voltak, mint Grönlandon a pálmafa. Putyin ugyan propaganda célokból eleinte próbált haverkodni, de hamar levette, hogy Obama csak egy trükkös exkomcsi diktátort lát benne, nem többet. Valljuk be, van ennek alapja bőven. (kíváncsi vagyok, hogy az orosz trollgyár ikonikus alakjai - pld birca - milyen gyorsan találnak rá erre a posztra. A rendszer bizonyára hamar jelzi nekik, hogy munka van.)

Rátérve a képre, Obamát ritkán látjuk ennyire rosszkedvűnek. Arról az emberről beszélünk, aki még Orbán Viktor társaságában is bevillant egy mikiegér mosolyt, ha fényképezik. Ösztöne van rá, hogy így viselkedjen. Itt viszont erről szó sincs, és joggal élünk a gyanúperrel, hogy Obama nem is akart vidámnak látszani, ehelyett inkább egy szigorú, számonkérő arcot mutat, de egyúttal azt is érzékelteti, hogy nem szívesen van Putyin társaságában. Testét ugyanúgy megdönti, mint annó az Orbánnal közös képen, föléhajol Putyinnak, dominálja, érzékelteti, hogy ki a magasabb, ki az erősebb. Az összeszorított szem egyfajta távolságot fejez ki, mintha sokkal magasabbról nézne le Putyinra, mint a valóságban. Ugyanakkor látványos, hogy nem lép be Putyin intimszférájába, pedig ezt más politikusokkal - többek között Orbánnal - rendszeresen eljátsza, ha fényképezik.

Putyin arckifejezése sem kevésbé beszédes. Testmagasságából kifolyóan felfelé néz Obamára, de teljesen nyíltan, állja annak tekintetét, ezzel jelzi, hogy nincs félnivalója. Arckifejezése neki sem barátságos, inkább dacos, és éberen figyeli Obamát, mintha fennállna az összecsapás lehetősége.

Láthatóan ez a két ember nagyon utálja egymást. Putyin jobban ad a protokollra, Obama kezdeményezőbb a rosszindulat kifejezésében. A légkör egészen fagyos. Egy dolog árulja el, hogy Putyin idegesebb kettőjük közül, a keze, pontosabban a kéztartása. Védekezően helyezi maga elé, egyben kapaszkodik is a kifogástalan öltönyébe. Ez egyértelműen jelzi, hogy tart Obamától, vagy legalábbis attól a szituációtól, amit Obama teremt. Jelen esetben Obama választott fegyvert, és Putyin ehhez igazodik.

Ez viszont nem a legjobb taktika. Putyin akkor tudta volna tökéletesen semlegesíteni Obama pozícióját, ha maga is választ egy fegyvert. Ha mosolyogva, lazán, kissé lekezelően lép fel Obama mellett, akkor ő lenne a kép győztese. Nem Obamára kellene néznie, hanem a kamerába, ezzel Obamát mintegy kizárva a képből, akinek így az arckifejezése inkább a durcáskodást üzenné.

Így viszont csak két kakast látunk a szemétdombon. 

u.i. A kép dinamikájában fontos szerepe van az elnökök mellett álló embereknek. A Putyin mellett álló hölgy érzékelvén a szituációt lehajtja a fejét, nem akar benne szerepelni. Amit mutat, azzal kifejezetten hangúlyozza, hogy ő csak mellékszereplő. Ezzel szemben az Obama mellett álló férfi osztja főnöke véleményét Putyinról. Arckifejezésében a szájtartása hangsúlyos. Távolságtartó hűvös lenézéssel szemléli Putyint, tökéletesen felidézi a szűkkörű megbeszélések hangulatát, amelyeken Putyin kerül szóba. 

Ne felejtsük el, hogy a Hillary féle kampánystáb és az NSA szerverének feltörésével kapcsolatos szálak Oroszországba vezettek. Obamának bőven van oka mérgesnek lenni.