Egy barátom kisegített, úgyhogy ismét van bringám. Ami már nagyon hiányzott, mert mióta tavaly ősszel ellopták a régit egy belvárosi bérház udvaráról, nem ültem biciklin.

Jó kis szerkezet ez az új, nagy örömömre igen kompakt, kisebb mint az előző, de mégis igen masszív. Egyenlőre még szokjuk egymást, az ülést nem sikerült eddig jóra beállítanom, de ezt leszámítva elég jól együttműködünk. Okulva a történtekből, vettem rá egy bazi vastag láncot egy izmos lakattal. A lánc olyan nehéz, hogy a kormányra szerelt kosár lehajlik tőle, akárhogy is megszorítom a csavarjait, ezért a bicikliülés alatti csőre tekerve hordom.

Namost ugye ősszel beköltöztünk a Zuglói házba, minek következtében az Andrássy úton megyek végig naponta kétszer. Az Andrássy útról azt kell tudni, hogy az egyik első bicikliút volt a Pesti oldalon, s nagyon látszik, hogy koncepciótlanul, hozzáértés nélkül építették.

Az út három szakaszra osztható.

1. Bajcsy-Zsilinszky úttól az Oktogonig.  Ezen a szakaszon a járda és az úttest között leválasztottak egy relatíve széles részt az út mindkét oldalán fém bütykökkel. A bicikliút és az út között pedig autók parkolnak. Bár rengetegen szidják, de nekem alapvetően nem lenne bajom ezzel a módszerrel, mert így a parkoló autók elszigetelik a bicikliseket a forgalomtól, ami elég biztonságos. Vagyis az alapötlet elvileg jó, de van két probléma. Az egyik az, hogy a bicikliutat buszmegállók szakítják meg, amiket bazaltkövekkel burkoltak le. A bazaltkő még a belső rugózással rendelkező autókban ülve is szétrázza az embert, de egy sima bicajon rendkívül szar. Vesekő ellen biztos jó, de szinte minden bicajos inkább kihajt az autók közé, csak ne kelljen ezen az iszonyatosan rázós terepen átevickélnie. A másik probléma, hogy ezen a szakaszon szinte állandó jelleggel filmesek kitelepülnek a bicikliútra a böhöm nagy buszaikkal, s mire a biciklis ezt meglátja, már az út felé sem tud kerülni a szorosan álló parkoló autók miatt, úgyhogy kénytelen felmenni a járdára. Régebben a taxisok is előszeretettel álltak a biciklisávban, mára szerencsére leszoktak erről.

2. Az út következő szakasza az Oktogontól a Kodály köröndig tart. Itt egy zseniálisnak éppen nem nevezhető húzással a bicikliutat egyesítették a gyalogosok járdájával. Mivel a környékbeliek rendszerint itt sétáltatják a kutyáikat, a pórázok miatt rengeteg konfliktus van a biciklisek és a gyalogosok között. Valakik rendszeresen le is ragasztják a bicikliutat jelző táblákat, persze a biciklisek erre fittyet hánynak. Ezzel együtt az Andrássy két oldalán van egy-egy párhuzamos úttest. Ha ezeken nem annyira bután lett volna kialakítva a közlekedési lámpák szabályozása, a biciklisek ezen tekernének.

3. Az utolsó szakasz a Köröndtől a Népligetig tart. Ezen a részen a gyalogos járda feltehetőleg megszűnik bicikliút lenni, mert bár ez táblákon nem tükröződik, de olyan burkolata van, amelyeknél csak a már korábban emlegetett bazaltkő a rosszabb. Biciklizésre teljességgel alkalmatlan. Úgyhogy itt norrmális bringás inkább a 2. pontban említett oldalsó utakat választja, amelyeken szerencsére annyira kicsi az autó forgalom, hogy igazán kényelmesen lehet tekerni rajtuk.

Én egyenlőre két hete bringázok, de megfigyeltem, hogy a reggeli órákban az Andrássy úton alig van forgalom, pedig az M3-asról a Belvárosba erre a legrövidebb az út. Vajon mi lehet az oka ennek?