2023. november 07. 23:41 - Gazz

A nagy acélmű svindli

Látszólag rendeződött a helyzet a Dunaújvárosi Vasmű körül. A botrányoknak vége, sikerült vevőt találni a hányattatott sorsú ipari komplexumra.  A Liberty Steel Group  lett a vevő, és a tervek szerint a kínai CISDI Engineering Co.-val és a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal együttműködésben a Dunaferr a szénalapú acélgyártásról az elektromos ívkemencés technológiára tér át, jelentősen - mintegy 80 százalékkal csökkentve ezzel a működés közvetlen széndioxid-kibocsátását. Az elképzelés az, hogy egy új, 150 t kapacitású elektromos ívkemencét fognak telepíteni, amelyet a CISDI fog szállítani. (forrás)

Eddig oké. Minden jel arra mutat, hogy az elektromos energiáé a jövő. Paks meg egyébként is közel van.

Most jön viszont a csavar a történetben.

A terv ugyanis az, hogy az energiát saját maguk fogják előállítani, méghozzá megújuló forrásból. Ugye milyen jól hangzik?

Nincs gond azzal, hogy megújuló forrást használnak. Egy ilyen nagyüzem remek kiegyensúlyozó szerepet tudna betölteni a megújuló energiaforrások kiaknázásában, ugyanis a nagyolvasztónak nagyjából mindegy, hogy éjszaka vagy nappal melegíti és olvasztja a vasat. Ami nem mindegy, az az, hogy az áram mikor mennyibe kerül. Márpedig jellemzően nappal, amikor süt a nap, az áram ára az áramtőzsdén alacsonyabb, mi több, még olyan helyzet is elő szokott fordulni, hogy az áramnak negatív ára van. Egy naperőművet ugyanis nem lehet lekapcsolni, a megtermelt energiát el kell használni valahogy. Ha egy országnak van szivattyús erőműve, az ilyenkor nagyon jól jön, de az is megfelel, ha a sok energiát fogyasztó üzemek ilyenkorra időzítik a termelésüket, és segítenek felvenni az áramcsúcsot, miközben az egyenletes energiatermelésre (zsinóráram) optimalizált atomerőművek pedig az alapszükségletet biztosítják.

Ami viszont penetránsan bűzlik, az az hogy  - ha hihetünk a híreknek - a tulajdonosok az acélmű területén felépített geotermikus erőművel akarják az ívkemence működtetéséhez szükséges irdatlan mennyiségű energiát előállítani.

A vas olvadáspontja 1538 Celsius fok. Több mint kétszerese az alumíniuménak. (Megjegyzem, ma nincs az országban alumínium kohó, pont a magas áramfogyasztás miatt).

150 tonna vas megolvasztásához a folyamat alatt iszonyatos mennyiségű energia kell. Számoljunk utána! Tegyük fel, hogy van 150 tonna 0 Celsius fokos vasunk. Ezt kell felmelegítenünk a vas olvadáspontjáig, és ott megolvasztanunk.

Fajhő (kJ/kg) 0,46
Olvadáshő (kJ/kg) 270
Tömeg (kg) 150000
Olvadáspont (Celsius fok) 1538
Energiaszükséglet a felmelegítéshez (kJ) 106122000
Energiaszükséglet a megolvasztáshoz (kJ) 40500000
Összes energiaszükséglet Mjoule-ban: 146622

 

A hőveszteség elkerülése érdekében lehetőleg minél kevesebb idő alatt kell felmelegíteni a vasat az olvadáspontjáig, ami azt jelenti, hogy minél rövidebb ideig minél nagyobb - egészen brutális - áramerősséget kell biztosítani.

Na most akkor induljunk ki abból, hogy a Paksi erőmű 2000 MW teljesítményű, tehát a fentiekhez szükséges energiát 70 óra alatt tudná megtermelni, ha csak az ívkemence igényeit szolgálná ki.  Ez nyilván nem lehetséges, de azért érdemes belegondolni, hogy mekkora energiaigénye van egy ilyen folyamatnak az ország energiatermelő kapacitásaihoz képest.

Tegyük fel, hogy az ívkemence egészen szuper hőszigetelésű, és így elhanyagolható a hővesztesége, ezért aztán mondjuk két hét alatt olvasztja fel a vasat. Még ehhez is az kell, hogy az egyik Paksi reaktor csak az ívkemencére dolgozzon. Arról nem is beszélve, hogy ez nyilván egészen brutális pénzösszegbe kerül.

Na most jön a szélhámosság! "Szakértők" összedugták a fejüket, és kitalálták a Nagy Megoldást! Legyen az energia ingyen, építsünk egy geotermikus erőművet a gyár területén!

Az persze igaz, hogy kis hazánk a termálfürdők országa, és nálunk kicsit gyorsabban nő a hőmérséklet, ha lefelé fúrunk, mint Európa más részein, de azért álljunk már meg egy pillanatra!

Tegyük fel azt az egyszerű kérdést, hogy hány geotermikus erőmű van ma Magyarországon?

A válasz egyszerű! Egy sem!

Véletlen? 

Nem!

A geotermikus erőművek nem véletlenül nem terjedtek el, és Izlandon meg Új Zélandon kívül csak egészen elenyésző részét adják az energiatermelésnek.

Ennek több oka van. Az egyik a viszonylag kis hőmérsékletkülönbség, amivel dolgoznak. Nálunk kb. 1500-2000 méterre kell lefúrni ahhoz, hogy a minimálisan szükséges 100 fokos közeghőmérsékletet elérjük. De ez még tényleg csak a minimum, mivel minél kisebb a hőmérsékletkülönbség egy energiatermelő dugattyú vagy akár turbina két oldalán, annál kisebb a hatásfok. Egy szenes, erőműben , de még a nyomottvizes atomerőművekben is ez több száz fok. Geotermikus erőműnél - mivel a fúrás mélysége nem lineárisan, hanem exponenciálisa kerül többe, minél mélyebbre fúrunk - az ilyen hőmérséklet elérése nagyon nehéz. De nem is ez a fő probléma, hanem az, hogy a hőt adó kőzetréteg  rossz hővezető. Miután átadta energiáját a lepumpált víznek, ami jó esetben gőzzé válik és turbinát hajt meg, a kőzet odalenn lehűl, és csak lassan melegszik vissza a működési hőmérsékletére. Ezért több lyukat is kell fúrni, egymástól viszonylag távol. Nem véletlen, hogy a geotermikus energiát áramtermelés helyett inkább fűtésre használják, ott nem kell foglalkozni hatásfokkal, mert a hőenergiát hőenergiaként hasznosítjuk, nem alakítjuk át elektromos energiává.

Izland legnagyobb geotermikus erőműve a Hellisheidi erőmű. Ez azért tud hatékonyan működni, mert gyakorlatilag egy mélyben fekvő óriási magmakamra hőjét csapolja meg, amiből Izlandon elég sok van. (Magyarországon viszont egy sem). Ez az erőmű 700MW teljesítményű, az egyik legnagyobb a világon. Ezenkívül Olaszországban, az Egyesült Államokban, Új Zélandon, Közép-Amerikában vannak geotermikus erőművek, kivétel nélkül vulkanikus területen, mert ott nem kell olyan mélyre fúrni, és nagy a hőáramlás.

Magyarország - bármennyire is sok a termálfürdőnk - nem vulkanikus terület. Mondjuk, ha meg az lenne, akkor egy acélművet nem biztos, hogy egy magmakamra fölé lenne érdemes építeni, hogy a közeli Paksi atomerőművet érintő biztonsági kérdéseket még ne is említsem...

Ha az izlandi erőmű teljesítményét összevetjük a fenti táblázattal, látható, hogy ennek az erőműnek 20 napig tartana felfűteni a Vasmű ívkemencéjét.

Ehhez képest Dunaújvárosban nincs földalatti magmakamra. Mégis azt akarják velünk elhitetni, hogy majd itt ingyenenergiával fogják a vasat olvasztani. Be vannak dobva a kulcsszavak - tiszta, megújuló, környezetbarát, emissziómentes, ingyenenergia - de ez csak az átlagember megvezetésére jó, aki nem számol utána. Az általam közölt számok alapján egyértelmű, hogy szélhámosság az egész. Ha működni is fog az ívkemence, az a hálózatból veszi majd az áramot piaci alapon, emiatt pedig a gyártás nem lesz gazdaságos.

A véleményem az, hogy ez csak az állami pénzek megcsapolására kitalált humbug. A város iparának, és a magyar stratégiai ágazatnak a megmentése címén a cég felmarkol több milliárd forint állami támogatást, amit a féltudású politikusaink persze boldogan átutalnak, majd amikor kiderül, hogy az egész működésképtelen, a cég lelép, egy totálisan tönkrement vállalatot, és egy megélhetését elvesztő magyar várost maga után hagyva.

Ne legyen igazam, de nem látok más forgatókönyvet. Az egész történet tele van óriási piros felkiáltójelekkel, vajon miért én vagyok az egyetlen, akinek szemet szúr ez a dolog????

dunaferr-dunai-vasmu-417924.jpg

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gazz.blog.hu/api/trackback/id/tr9018224347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2024.01.08. 20:07:43

A kémiát nem lehet megb.szni.
A vas és az oxigén nagyon szeret párosodni.
Addig, amíg nincs ott egy másik anyag redukálószernek, no meg némi hő, addig se nyersvas, se acélgyártás nincs.

Ami még a tulajdonosi kört illeti.
Elsőre kellett valaki, aki kívül áll mind a ruszki, mind a hohol gazdasági körökön, főleg akkor, amikor épp megy a hadihelyzet brüsszelben.
Amint ez csitul, akkor lehet csak a nernek megvenni egy olyan üzemet, ami egyébként stratégiai hadi üzemnek minősül.
Az meg már egy másik kérdés hogy alapanyag honnan lesz és mikor, no meg mennyiért?
Ugyanis ehhez vissza kéne bekkelni a mahart cargot is.
Ami jelenleg az osztrák ddsg és a német bayerischer lloyd romjain, Meyer et "különös üzleti modell"-jének állami visszavásárlása után a flotta 90 százalékát ukrán zászló alatt, bármilyen dunai kikötővel bejegyzett honállomásként, de iroda nélkül, de főleg orosz hajózószemélyzettel oldja meg.
Szóval különös világ van a Dunán is.

gigabursch 2024.01.08. 20:10:48

Amúgy ezek szerint még nem láttál ívkemencét.
Volt anno Diósgyőrben, illetve az alumínium gyártásban.
Valahogy volt rájuk delej...
süti beállítások módosítása