Nem szívesen veszem el Puzsér Róbert kenyerét, de Mándoki László mai teljesítménye mellett egyszerűen nem lehet szó nélkül elmenni. Mándoki eleve a magyar(?) popszcéna egyik leggázosabb szereplője, de ízléstelenségben ma sikerült megdöntenie minden rekordot.
A "világhíres" előadó ma ezzel az üzenettel szórta meg a sajtót:
Tisztelem őt emberként és legendás zenészként egyaránt. Többször voltunk együtt a színpadon az elmúlt évtizedekben, s mindezt nagy élményként éltem meg. Most Los Angelesben turnézunk, de amint lenyomjuk a soron következő koncertet, indulok Budapestre. Ott akarok lenni, hátha valamiben tudok segíteni. […] Jövök, Mecky, tarts ki!
Nézzük meg, miről is szól ez a látszólag kedves üzenet. Kezdjük a végén. Az utolsó sor azt sugallja, hogy Kóbor Jánosnak most már tényleg csak addig kell várnia, amíg Mándoki befejezi ezt a fránya Los Angeles-i koncertet, mert hát ők ketten, mint igazi világsztárok tudják, hogy "the show must go on!", szóval ha van valami előrevalóbb egy barát életének megmentésénél, az egy koncert. Ami jó eséllyel a magyar adófizetők pénzén finanszírozott nagykövetségi koncert, mert Mándoki olyan világsztár, aki inkább a biztos állami suskát szereti, nem a bizonytalan jegybevételeket. De most már tényleg csak ez a koncert van, és Mándoki máris repülőre száll, hazajön, és megmenti Kóbor Jánost, aki a lélegeztetőgépen nyilván alig várja, hogy Mándoki megjelenjen, és kicserélje az ágytálat, majd sámándobon szittya gyógyénekeket kísérve kimentse a halál kezei közül.
Most pedig jöjjön az amit ez a sajtónyilatkozat valójában jelenteni akar. Szépen, sorrendben.
- Kóbor Jánossal többször léptem fel egy színpadon, nálunk, nagy zenészeknél ebben nincs semmi meglepő. E rövid színpadi jelenlétek alatt mindent elsöprő barátság alakult ki köztem és Kóbor János között, és csak azért nem született közös lemez ebből a hatalmas barátságból mert..... őőőő izé, elfelejtettem, hogy mit akartam mondani. Lapozzunk!
- igen, jól olvastátok ti ott a magyar ugaron, én Mándoki László Los Angelesben koncertezem. Tudjátok hogy megy ez világsztáréknál, egyik nap itt, a másik nap ott.
- Most már tényleg csak kettőt kell aludni, és repülőre szállok (nyilván business class, majd a külügy kifizeti), és mindenki fellélegezhet, mert akkor én ott leszek, és Kóbornak már tényleg csak annyi dolga van, hogy felgyógyuljon.
Szögezzük le, Kóbor János az intenzíven van, látogatókat nem fogadhat, és valószínűleg nincs is abban az állapotban, hogy fogadhatna. Az meg teljesen biztos, hogy semmi szüksége arra, hogy Leslie Mandoki megszakítsa nagysikerű világkörüli turnéját, és hazajöjjön, hátha tud segíteni. Vannak erre képzett emberek, akiknek ez a szakmájuk. Megkockáztatom a kijelentést, ha Kóbor van abban az állapotban, hogy tud híreket olvasni, akkor a hírt olvasván tuti felkapta a fejét, azzal a nézéssel, hogy "ez meg mi a faszt akar itt?".
Ez a "segítség" így nyilván annyit jelent, hogy az itthon világhírű zenész majd a kórház bejárata előtt vagy a repülőtéren fotóztatja magát a sajtónak erre fogékony részével, hogy lám, ő milyen segítőkész ember. Mert hogy kb. ennyi az, ami ebből ki tud sülni. Ezt én is tudom, a Kedves Olvasó is tudja, és természetesen Mándoki is.
Azt meg mindannyian érezzük, hogy mennyire mélységesen ízléstelen egy élet-halál között lebegő embert felhasználni arra, hogy egy kis hírverést csapjunk magunk körül.
Mándoki erkölcsi értelemben véve egy hulla. Be is fejezem a rugdosását.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.