2016. december 12. 16:24 - Gazz

Mégsem záródik be a Földközi tenger?

A Földközi tenger bezáródásáról szóló cikkek a bulvárba is áttörtek, több ilyen témájú írás jelenik meg rendszeresen a vezető hírportálokon, többnyire valamelyik nagyobb török, görög, vagy olasz földrengés után. Hangzatos címek alatt tűnnek fel borús jóslatok a térség jövőjéről.

A Mediterránum kétségkívül az egyik legaktívabb tektonikai térség a bolygón, ráadásul jelen korszakban nincs is példa máshol két kontinentális lemez ütközésére a Földön. Az a kijelentés viszont, hogy a Földközi tenger be fog záródni - Gyurcsány Ferenc szavajárását megidézve - nem bontja ki az igazság minden részletét.

Hogy mi is zajlik valójában a Földközi tenger alatt, ahhoz tekintsük meg először is az alábbi ábrát, ami a legfrissebb kutatási eredményeket tartalmazza.

woudloper_2009_alpide_belt_mediterranean.jpg

 Négy olyan részlet van az ábrán, amiről nem nagyon szoktak beszámolni a Földközi-tenger bezáródását hirdetők. Ezek azonosítása egyszerű, az "Oceanic spreading ridge" jeleket kell megfigyelnünk. Ezek táguló tengerfenéki hasadékvölgyet jelölnek, és amint látjuk, elég sok van belőlük a Földközi-tenger nyugati medencéjében, szám szerint három. Ezek közül a legfontosabb a Baleár szigetektől délre húzódó. Ez az a hátság, ami a Gibraltári szorost kinyitotta 5,3 millió évvel ezelőtt. Ez pedig egy olyan momentum, ami nem igazán fér bele a szűkülő Mediterránum elméletébe. Nem árt tudni, hogy az Atlanti óceánba vezető szoros korábban nem a mai helyén húzódott, hanem attól északra, a Pireneusi félsziget déli részén. Amikor 6 millió évvel ezelőtt ennek a régi szorosnak az alja felemelkedett, megszűnt az összeköttetés a Földközi tenger és az Atlanti óceán között, és bekövetkezett az úgynevezett Messinai sókrízis, ami a Mediterráneum kiszáradásának eufemisztikus neve... Namost azt tudnunk kell, hogy az egymás alá csúszó közetlemezek esetében a víz egy kifejezetten fontos tényező, ugyanis jelentősen megkönnyíti ezt a csúszást, mintegy "megolajozza" a folyamatot. Egy kiszáradt Földközi tenger esetén az egykori tenger fenekén levő széttöredezett lemezdarabkák egymás alá csúszása (lásd a fentebbi ábrát, a fogazott vonalaknál a fogak - kis háromszögek - jelzik az alábukás irányát) a víz hiánya miatt nyilván valamennyire lefékeződött. A táguló tengerfenéki hasadékvölgyek (hátságok) tekintetében viszont nincs szerepe a víznek, és ezek gond nélkül tovább működtek, ami végül ahhoz vezetett, hogy a korábbi helyétől délre - ezúttal Gibraltárnál - ismét felhasadt a föld, és kinyílt a Gibraltári szoros, ami eltávolította az afrikai és az eurázsiai lemezt egymástól azon a ponton.

Egyáltalán nem véletlen, hogy olyan sok lemezre töredezett a tengerfenék ezen a részen, hiszen kétféle erő is hat rá. Egyrészt a táguló hasadékvölgy a tenger alatt, másrészt az északra nyomuló Afrikai lemez. Szeretném tisztázni, én egyáltalán nem vitatom, hogy az Afrikai lemez észak felé mozog. Az állításom az, hogy ez nem fogja eredményezni a Földközi tenger bezáródását, mert ez a mozgás hamarabb le fog állni, sőt, visszafordul.

Ezt pedig arra alapozom, hogy a táguló hasadékvölgyek első közelítésben fiatalabbak, mint az a folyamat, amely az Afrikai lemezt Európának sodorja. Új szereplő jelent meg a színtéren, és ez bizony boríthatja a papírformát. Miért írtam, hogy első közelítésben? Azért, mert tengerfenéki hátságok (hasadékvölgyek) valójában már korábban is voltak ezen a területen, de működésük leállt. Az egész 175 millió éve kezdődött, az eddigi utolsó szuperkontinens, a Pangea utolsó óráiban. Ott, ahol most a Földközi-tenger hullámzik, akkoriban egy hegyláncokkal keresztül-kasul szabdalt sivatag volt. Ekkor azonban váratlan dolog történt. Hogy ezt kifejtsem, pár mondatban meg kell ismertetnem a kedves olvasót egy  jelenséggel, az úgynevezett Wilson ciklussal. A Wilson ciklus egy geológiai folyamatot ír le, aminek a lényege, hogy a kontinensek az időben periodikusan összeállnak egy szuperkontinensé, majd ez a szuperkontines szétdarabolódik, és a darabok addig sodródnak, amíg ismét össze nem találkoznak (lévén a föld felszíne zárt), amikor is egy újabb szuperkontinens alakul ki. Ezeknek a mozgásoknak két hajtóereje van. Az első az, hogy a vastag kontinentális lemezekből összeálló szuperkontinensek alatt a föld hője felgyűlik, és ez előbb-utóbb vulkanikus és tektonikus folyamatokat indít be, amelyek elkezdik a szuperkontinens szétdarabolását. A másik folyamat pedig az óceáni kéreggel kapcsolatos. Az óceán alatt található kéreg vékony, és ha túl nagy kiterjedésű, akkor előbb utóbb "elszakad", és a szakadás mentén az óceán felőli rész alábukik. Ez húzóerőt fejt ki, ami a kéreg túlvégén található szárazföldi lemezt elindítja visszafelé. Ez zajlik most a Csendes óceánon, ahol is a Pacifikus lemez már minden oldalán "elszakadt", és megkezdte az alábukást, kialakítva ezzel a vulkánokról és földrengésekről elhíresült Tűzgyűrűt. Az alábukó pacifikus lemez magára húzza a körülötte levő kontinenseket, és ezért a Csendes-óceán be fog zárulni, az Atlanti óceán fogja átvenni a szerepét.

A Földközi tenger nyugati medencéjében zajló tágulási folyamatot feltehetőleg a rengeteg alásüllyedt lemeztöredék megolvadása által keltett feláramlás működteti, de most nézzünk kicsit körül a keleti medencében is. A fenti ábrán itt csupa alábukó lemezt látunk, és úgy néz ki, semmi sem fogja megakadályozni, hogy Afrika és Európa összeforrjon.

A helyzet mégsem ennyire egyszerű. Nem szabad ugyanis elfeledkeznünk a szomszédos Vörös tengerben zajló óceáni árok kinyílásáról. Ez manapság az egyik legaktívabb óceáni hátság a bolygónkon, és az erőteljes tágulás ereje előbb utóbb óceánná tágítja a Vörös-tengert. Arról persze mindenki tapintatosan hallgat, hogy ez a tágulás csak úgy tud végbemenni, ha Afrika északi irányú mozgása leáll, legalábbis a keleti oldalon. Igen ám, de nyugaton uganez a helyzet, mint azt fentebb tárgyaltuk. Ebből pedig az következik, hogy a Földközi tenger nem fog bezárulni, mert már beindultak azok a mechanizmusok, amik ezt a folyamatot megfordítják. Természetesen senki se számítson arra, hogy ez már holnap bekövetkezik. A tektonikai folyamatoknak óriási tehetetlenségük van, de nagy összegben fogadni mernék arra, hogy egy-két millió év múlva a Földközi tenger szélesebb lesz, mint most.

Még egy kicsit térjünk vissza a Vörös-tengerre. Ennek a tágulása szoros összefüggésben van a Holt-tenger keletkezésével, amely teljesen analóg a Kelet-Afrikai árokrendszer kialakulásával. A Holt-tenger kialakulása a legbiztosabb jele annak, hogy a Vörös-tenger tágulása nem áll meg az Ádeni-öbölnél, és csak idő kérdése, hogy mikor ér el a hasadékvölgy a Földközi-tenger keleti medencéjéig. Onnét kezdve pedig biztosra lehet venni, hogy a Földközi tenger ismét része lesz az újra kialakuló Thétisz óceánnak, tehát nemhogy bezáródik, hanem éppen ellenkezőleg, óceánná tágul.

Ezt a kis szösszenetet azon eredményekből vezettem le, amit a modern geológia a térségben feltárt. Mások más következtetésekre jutottak, én ezeket viszont nem látom megalapozottnak. Ha bárki bármilyen olyan dologról tud, ami cáfolja a fent említetteket, az ne habozzon megosztani a blog látogatóival. Nem fogom kicenzúrázni. A cikk megírásának mozgatórugója az volt, hogy a Földközi-tenger összezárulásáról szóló cikkek egészen bulváros színvonalon rémisztgetnek ezzel az opcióval, s közben nem hajlandóak tudomást venni ennek ellentmondó érvekről. Ezért fordítottam egyet a felálláson, hogy nyilvánvaló legyen, nem csak egyféle forgatókönyv létezik. 

 

 

 

 

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gazz.blog.hu/api/trackback/id/tr1011967981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kalahari ernő 2016.12.13. 18:52:00

Földrajz szakos tanárként teljesen hihetőnek és logikusnak gondolom amit fentebb olvastam, oktatási anyagként is remekül felhasználható.

exterminador 2016.12.13. 19:02:09

Hát engem nem győztél meg.

na4 2016.12.13. 20:42:02

Van erröl esetleg egy animáció? Ezt így szóban elképzelni, megérteni elég nehéz. Vagy esetleg van egy numerikus szimuláció, amely modellezi ezeket a lemezmozgásokat? Az talán közelebb visz a megértéshez, az elörejelzéshez.

Gazz 2016.12.13. 22:23:35

@na4: Nem tudok olyan animációról, amelyik figyelembe venné az általam említett hasadékvölyek szerepét.

is 2016.12.13. 23:06:54

Teljesen laikuskent: a hasadekvolgy nem azt jelenti, hogy _melyul_ a tenger, de nem szelesedik? Tehat egy negativ hegyseg alakul ki, nem felfele, hanem lefele gyurodik a rendszer? Mert ha igen, akkor vegyunk egy papirlapot, ami sik, es kezdjuk el felbehajtani. A kozepe vagy kidudorodik (Alpok), vagy alamerul (hasadekvolgy?), de a ket vegpontonak ez mindegy, ossze fognak erni.

Balango 2016.12.13. 23:12:53

Jövőre azért még mehetünk az Adriára?

xm95 2016.12.14. 00:56:11

"ráadásul jelen korszakban nincs is példa máshol két kontinentális lemez ütközésére a Földön"
Lehet en ertem felre, de akkor az eurazsiai es a csendes oceani lemez japannal, a nazca es a del amerikai lemez peru es chile menten, az indoausztraliai es az eurazsiai lemez india eszaki resze nepal kina menten, azok nem utkoznek?

valamint:
"a víz egy kifejezetten fontos tényező, ugyanis jelentősen megkönnyíti ezt a csúszást, mintegy "megolajozza" a folyamatot"
Hogy hol is konnyiti meg a csuszast? Milyen melyen? Ahol a lemezek erintkeznek?

Gazz 2016.12.14. 07:00:17

@xm95: Igen, félreérted. Amiket felsoroltál példákat, ott nem két kontinentális lemez ütközik, hanem egy óceáni bukik a kontinentális alá.
A másik kérdésedre a válasz az, hogy a felszabadulás mindenképpen érintkezési ponton történik, de olyan mélyen, ahol a hőmérsékleti és nyomásviszonyok megfelelőek a víztartalmú kőzetek átalakulásához. Ez indukálja egyébként a szubdukciós övezetek vulkanizmusát is, jellemzően robbanásos kitöréseket produkálva.

Gazz 2016.12.14. 07:02:59

@Balango: A helyzet az, hogy az Adria bezáródása meglehetősen valószínű. Ott nincs semmilyen hasadékvőlgy, ami szétfeszítené, ellenben az olasz csizma másik oldalán meg éppen van egy, ami rányomja Olaszországot a Balkánra.

Gazz 2016.12.14. 07:06:21

@is: Nem azt jelenti. Lásd az Atlanti hátság, amely jelentősen kiemelkedik az Atlanti óceán aljzatából. A közepén van egy repedés szerű völgy, de ez is magasabban van jóval, mint az óceáni aljzat.
Az óceánok aljzata nagyjából mindenhol 4000 méter mélyen van, a hasadékvölgyek hátsága ebből akár háromezer méter magasan is kiemelkedik.
A google mapson satelite módban ez remekül látszik.

ipanema 2016.12.14. 07:58:07

Közvetetten tartozik csak a témához, de a következő kérdés hosszabb ideje foglalkoztat, de még ne találtam, illetve kaptam rá olyan választ, amit logikusnak, elfogadhatónak éreztem volna. A kérdés pedig a következő: miérr csak olyan vastag a Föld szilárd kérge, amilyen? Vastagszik-e, ha igen, milyen ütemben, ha nem, miért nem? A Föld 12 ezer km átmérőjű, és a szilárd kéreg ebből csak 20 -50 km vastag. Arányaiban sokkal vékonyabb, mint egy alma héja. A tektonikus lemezek mozgását a köpeny áramlása okozza, ami azért következhet csak be, mert a feljebb lévő réteg hőleadással lehül, és emiatt alábukik, helyét a feláramló melegebb veszi át. Tehát ha van hőleadás, vadtagodni kellene a kéregnek, de 4,5 milliárd év alatt csak max 50 km-ig jutott. Időközben a Földből kiszakadt Hold teljesen kihűlt, a Marsnak sincs olvadt magja. Mi tartja melegen a Föld belsejét?! Maghasadás? Ahogyan ezt gimnáziumi tankönyv írja? Lehetett ennyi hasadó anyag az indulásnál, ami kitart? Van ennek nyoma, bizonyítéka? Ha nem az, akkor a Hold keltette ár-apály, ami mozgatja a szilárd kérget is, és az termel hőt? Ki mit tud erről?

Gazz 2016.12.14. 09:26:25

@ipanema: A Hold határozottan benne van a dologban, és a másik dolog pedig valóban a radioaktív bomlás, ahogy a könyveif írják.
Két dolgot vegyél figyelembe.
1. A földnek a térfogatához képest kicsi a felületete, ezért a relatív hőleadás sokkal kisebb, mint a többi kőzetbolygónál (a hasonló méretű Vénuszt kivéve. A Vénuszon van vulkanizmus, csak nem lemeztektonika, mert ahoz víz is kell. Forrópontos vulkánjai vannak)
2. Nem csak az uránnal és a tóriummal kell számolnod mint radioaktív elemekkel, hanem a náluk több nagyságrenddel gyakoribb - igaz gyengébben radioaktív - káliummal is. A kálium felezési ideje olyan hosszú, hogy az még jó sokaig fűteni fogja a földet.

brmbolec 2016.12.14. 11:59:19

aki megéri közülünk, majd mesélje el,hogy mi volt. /ha lesz kinek/

csentecsa 2016.12.14. 12:34:00

@ipanema: Elvileg vastagodnia kell,csak nagyon lassan.