2014. december 12. 14:33 - Gazz

Hogyan hazudjunk miniszterelnökként

Mestertől sosem szégyen tanulni. S mivel AEAMSH (Az Ember, Aki Még Sosem Hazudott) ma reggel és tegnapelőtt is szemléltető előadást tartott, egyszerűen képtelen vagyok csak úgy továbblépni anélkül, hogy egy kicsit ne elemezzem a sensei technikáját. Szerencsére a hazudozás olyan, mint a box vagy a karate. Nem kell feketeövesnek lenni ahhoz, hogy felfedezzük az igazi mesterfogásokat, csak figyelni kell erősen.

Nézzük hát, AEAMSH hogyan is oktatott a Blikkben a hét elején. Ezúttal a Mester egy teljes kurzust tartott, vagyis a direkt hazudozást és a komplex kifinomult módszert is demonstrálta. Nézzük először az egyszerűbb változatot. Erre remek példa, amikor arról beszélt, hogy őt még sosem gyávázták le. Ez kérem a belépő szint a hazudozáshoz. Ugyan nem csak egy sima hazugság, de csak egy kevéssel több annál. Azért nézzük ezt meg közelebbről.

Köztudott, hogy a Mestert kifejezetten sokszor gyávázták már le. Főleg abból kifolyólag, hogy igencsak szeret elbújni más mögé, amikor támadják. Így lesz az ő bírálatából Magyarország elleni támadás. Ezért van az, hogy a legőrültebb ötleteit rendszeresen az egykor jobb sorsra érdemes - mára a Lázárral történő versenyeztetésnek köszönhetően teljesen gumigerincű kifutófiúvá változott - Rogán Antallal adatja be. Ezért utazik előszeretettel kényes időpontok alkalmával külföldre. Bizony, a Mesterről mindenki tudja, hogy nem szereti szemtől szembe vállalni a konfliktusokat, a kerítés mögüli morgás sokkal jobban fekszik neki. Ennek a felismerésnek rengeteg blogbejegyzés, és újságcikk hangot adott, ahogy politikusok is, a jobbiktól a DK-ig  bezáróan.

Amitől a Mester válasza mögül mégiscsak kivillan a profi, az az, hogy a méretes lódítás után boldog karácsonyt kíván a kérdezőnek, ami kétségkívül egy szép gesztus, s ennek váratlansága (hogy Regős Bendegúzt idézzem "mert hát hun van még a Karácsony?") tökéletes eszköz arra, hogy összezavarja a kérdezőt, aki ezek után már csak arra emlékezik, hogy a Mester milyen szépen elbúcsúzott tőle, amikor ő egy ravasz kérdéssel sarokba akarta szorítani. A Mester micsoda úriember. Arra viszont, hogy előtte konkréten belehazudott az arcába, már nem is emlékszünk. Ügyes!

AEAMSH azonban ennél professzionálisabb példát is prezentált a chatelést követő interjúban, amire már a magamfajta megkérgesedett lelkű amatőr elemző is elismerően sercintett. Ezt most tényleg szó szerint idéznem kell, annyira kifinomult technika. A riporter arra kérdezett rá, hogy a stadionépítések kirívóan magas számában szerepet játszik-e a Mester közismert vonzódása a focihoz. 

Az elmúlt években a futballstadionok építése miatt támadták a legtöbbet, hogy a hobbija miatt költenek el ennyi pénzt ezekre.

A Mester: Az én hobbim nem játszik itt szerepet. Soha nem látott mennyiségben építünk sportcsarnokokat, tanuszodákat és tantermeket szerte az országban, pedig nekem 50 méter úszásnál már túlélési problémáim vannak. A stadio­nok sem maradhatnak úgy, ahogy vannak. És csak ott építettünk, ahol a helyi közösségek ezt igényelték.

Igényelték a helyi közösségek? De hiszen lézengenek az emberek a tízmil­liárdos létesítményekben, ez tömegigény?

A Mester: Az önkormányzatok igényelték. A stadionépítéstől érdemes különválasztani a szurkolók kérdését. Nem tudjuk felmérni, hogy a létesítmények korszerűsítése mennyi plusznézőt eredményez, hiszen éppen most vezették be a kártyarendszert, amiből óriási balhé van, és a szurkolók ellenállnak.

 Érdemes megfigyelni a hatást magunkon, mire emlékszünk az egész hablatyból? Arra, hogy a Mesternek "túlélési problémái" vannak 50m úszás után. Figyeljük meg a pszichikai folyamatot. A Mester tökéletes precizitással helyezte el ezt az apró gyöngyszemet a válaszban. Amint ehhez a részhez érünk, nem is nagyon figyelünk tovább, elképzeljük, ahogy a Mester a vízben küzd, sokunknak az is eszébe jut, hogy lám, maga a Mester is olyan ember mint mi, nem szégyell bevallani valami hiányosságot. Közben a Mester a csillagokat lehazudja az égről. Teljesen nyilvánvaló, hogy a Mester focimániája a legfontosabb hajtóerő a stadionépítésben. Már az első fellépésein is ez volt a heppje, igaz, akkor még jobb volt a gazdasági helyzet, és későn kezdett bele a megvalósításba. Most pedig hadd emlékeztessek Varga Mihály 2013-as hiánycsökkentő akciótervére, mikor is az IMF-es blöff kifulladása során három pontban, fontossági sorrendben foglalta össze a szükséges hiánycsökkentő lépéseket.

1. Presztízsberuházások befagyasztása (stadionok, Kossuth tér átalakítása)

2. A költségvetési tartalék felszabadítása, minisztériumi kifizetések visszavágása.

3. Ha véletlenül annyira súlyosbodna a helyzet, hogy a fenti kettő sem lenne elég, akkor a tranzakciós adó megemelése.

Aztán valahogy megváltozott a tér-idő kontínium szövete - márpedig a ilyen téridő hajlítására csakis a Mester képes ebben az országban -, s hirtelen a 3. pont került az első helyre, míg az első teljesen kikerült a fókuszból. Vargának még ez volt a betanulási időszak, de a Mester hatása alatt természetesen semmi bökkenőt nem talált a dologban azóta sem, pedig ha példát kellene mondani eredménytelen, gazdaságilag  és társadalmilag felesleges beruházásokra, akkor a stadionok építésénél eklatánsabb példát nehéz lenne találni. A magyar bajnokság színvonala azóta még szarabb lett, a nézők sehol, még az addig kitartó ultrák is távol tartják magukat a Mester által rájuk tukmált - tűzön-vízen, gazdasági válságon keresztül megvalósított stadionoktól. Ezt mindenki tudja, de a "közismerten bátor" Mestert ilyen apróságok nem érdeklik. Most is hatalmas bátorságról tanúbizonyságot téve az MLSZ-re hárítja a felelősséget, mintha bizony a szurkolói kártyák lennének az okai a szurkolók távolmaradásának. Én ugyan azt láttam, hogy a Fradi stadion átadóján nem Csányit fütyülték ki, hanem őt, de itt és most  AEAMSH ezzel ügyesen elterelte a gondolatokat arról, hogy bizony a hobbijára százmilliárdokkal többet kipréselt az országból, mint amennyit a netadós, M0-s befizetésekkel mostanában beszedni akar... 

A Mester taktikája ellen nehéz védekezni. Kommunikációjában az érzelmekre ható apró elterelő manőverek észrevétlenül hatnak - mert a hallgatót kizökkentik a kommunikációs ritmusból, és mert valamilyen személyes kötődést adnak, azáltal, hogy olyan húrokat pendítenek meg, amelyek a mi fülünkben is ismerősen és kellemesen hangzanak. Amikor az ember meghallgat egy beszédet a Mestertől, még akkor is olyan érzése van utána, hogy minden rendben van, még ha az eszével tudja is, hogy konkrétan az egész beszéd döntő része nettó hazudozás, csúsztatás, terelés volt. Néhol féligazságokkal megspékelve, hogy ha a hazugság maga már túl messze menne a valóságtól, akkor legyen meg az íve legalább.

Valós képet akkor kaphatunk, ha a Mester mondatai helyett inkább magát a Mestert figyeljük. Ő erős játékos a verbális téren, de a testbeszédén még nem uralkodik tökéletesen. A szájnyalogatás bizony erős jel, de a tekintete is többnyire árulkodó, amikor a művészetét gyakorolja. Nem volt ez mindig így, sőt, a Mester ifjú éveiben még az őszinteségben hitt, de aztán a száműzetés évei alatt rátalált a harcos politikus útjára, és szinte tökéletesre csiszolta a technikáját.

Persze ha ismerjük a módszereit, akkor könnyen átlátunk a szitán. Ez azonban a Mestert nem érdekli. A Mester még akkor sem nekünk beszél, ha a szemünkbe néz. Ő mindig a környezetre figyel, mert tudja jól, hogy nem az egyének meggyőzése a fontos, hanem a tömegeké. A tömegnek pedig kollektív tudata van, ami elsősorban nem logikai hanem érzelmi alapon működik. Ergó akármekkora hülyeséget is be lehet a tömegnek magyarázni fapofával, ha az ember ügyel arra, hogy érzelmi csapdákat és fogódzókat vegyítsen a mondanivalójába.

A jó hír az, hogy ezek írásban kevésbé működnek, mint élőben. Leírva is tök meggyőző a Mester, de ha az ember másodszorra olvassa amit mond, akkor már bizony felfeslik a hazugságból szőtt háló.

Úgyhogy jó olvasgatást kívánok mindenkinek.

u.i. Hozzászólásokban a trágárkodókat és az ismert bértrollokat véglegesen tahótlanítóm. 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gazz.blog.hu/api/trackback/id/tr256976885

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.