2012. december 15. 10:10 - Gazz

Vízügyek

Reggel kiléptem az ajtón, és félhangosan odadünnyögtem Máténak, hogy nincs is olyan hideg, mint gondoltam, sőt, az évszakhoz képest egész enyhe az idő. Erre Máté tudálékosan közölte, hogy az eső viszont szemerkél.

Ezzel a felütéssel indítanám a mai bejegyzést, ami két vízügyi anomáliáról szól. Ebből az első a Balatonról szól.

Mivel a gyerekek minden nyáron a Balatonon töltik idejük javarészét, s ebből legalább egy hetet én is velük vagyok ott, erősen foglalkoztat a Balaton vízügyi helyzete. Rendszeresen figyelem a Balaton vízállását, amely most az alábbiak szerint alakul.

vizszb.gifAmint az látható, elég kritikus a helyzet, majdnem olyan rossz, mint 2003-ban, amikor is vonattal Zamárdiba utazva tanúja lehettem a majd kilométeres szárazra került tómeder lehangoló látványának. Akkor januárban 30 cm-es volt a vízszint, most tíz centivel jobbak vagyunk ugyan, de még nincs január. Csapadék meg csak nem akar jönni. Jó, az ősz nem volt olyan száraz, mint a nyár, de azért különösebben csapadékosnak sem mondanám. A fenti grafikonról látszik, hogy megtört az apadási trend, de kérdéses, hogy ez mennyire lesz tartós.

Ha lehet hinni az internetnek, a vízügyi szakembereknek évek óta fejtörést okoz, hogy a Balaton vízgyűjtő területén leesett csapadék mennyisége nem tükröződik eléggé a tó vízszintjének változásában. Hiába a jól bevált számítógépes modellek,  a leesett csapadéknak egy igen tekintélyes hányada egész egyszerűen hiányzik a tóból. 

Mint számítástechnikával foglalkozó ember, azt mondhatom, hogy egy modell mindig csak annyira jó, amennyire el van látva adatokkal. A balatoni modelleknél fogalmam sincs, hogy milyen inputjai vannak a vízügy által használt  megoldásnak, de a magam amatőr megközelítésével két tényre mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet!

Az egyik ilyen faktor a Kis Balaton. Ami jelen esetben egy mesterséges tározórendszert  és sok sok mocsarat jelent, ami arra hivatott, hogy a Zala hordalékát visszatartsa, hogy az ne szennyezze, ne töltse fel a Balatont.

Ez így nagyon szépen hangzik, és számomra - aki a Balaton rendszeres látogatója vagyok -  is egyértelmű, hogy a nyolcvanas évek óta javult a tó vízminősége. Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a sekély ülepítőtavak, és maga a mocsár óriási párolgási veszteséget okoz. Ez nem becsülhető pontosan, de analógiaként ott a Nílus, amely egy rendkívül bővízű folyóként kezdi pályafutását, azonban Dél-Szudánban a Szudd mocsárvidéken keresztülhatolva vízhozama jó részét elveszti. Kicsiben ugyanez történik a Zalával is.

Ehhez kapcsolódik az a téma is, hogy amikor 2003-ban olyan kritikus volt a vízügyi helyzet, felmerült az az ötlet, hogy a Zalához közel található Rábából lehetne vizet átvezetni a Zalába. Rögtön megszólalt az ellenkórus, hogy de azt nem lehet, mert egészen más vízösszetétel, meg akkor mi lesz a Rábával. Erre azt mondanám, hogy az eredeti terv az volt, hogy a Rábából akkor engednék át a vizet a Zalába, amikor A Rába árad Ez hóolvadáskor minden évben előáll, és ilyenkor éppen a túl sok víz okoz gondot a Rába medrében. Ezt a vizet nyugodtan meg lehetne csapolni, senkinek sem fájna.

A másik érvre azt tudom mondani, hogy én is tudok arról, hogy a Rába vize szennyezett az ausztriai bőrgyárak miatt. Viszont akkor már ne legyünk sunyik, ne hallgassunk arról, hogy a Zala sem éppen egy kristálytiszta hegyi patak. Zalaegerszeg, Zalaszentgrót városok és rengeteg falu szennyvize - jó esetben némi tisztítás után a Zalát terheli. Pont ez okozta a problémát addig, amíg a Kisbalatoni szűrő,  ülepítő rendszert üzembe nem helyezték. Most hogy ez működik, nem gondolom, hogy a Rába vize bármilyen problémát jelentene neki. Én úgy látom, a szokásos átesés történik ebben az ügyben is a ló túloldalára. Ez egy sajátosan magyar jelenség, a mi civil szervezeteink nagy  előszeretettek kerülnek ebbe az állapotba idióta ügyek felkarolásával, és utáltatják meg magukat a szemellenzős gondolkodásukkal. Így járt a bűnözők jogaira koncentráló TASZ, amely újabban nagyon fontosnak tartja, hogy önmaguk eltartására sem képes mentális ápoltaknak a gyerekvállalási jogai ne sérüljenek, de ide tartozik a Levegő Munkacsoport is, és még sorolhatnám a méregzöld szervezeteket is. A "méregzöld" kifejezést a magyar társadalom találta ki ezekre a szervezetekre, és tökéletesen kifejezi, hogy mi az emberek véleménye róluk.

A másik szempont, amit a modellezésnél szerintem nem vettek figyelembe, az a Balaton parti települések vízhasználata. Amely nagy valószínűséggel fúrt kutakból származik, így első közelítésben a naív szemlélő azt gondolhatná, hogy nem a tóból jön. Ez persze nem igaz, a tó nem betonteknőben van, a talajvíz közvetlen kapcsolatban van vele, így ami vizet a kutakból a települések kiemelnek, azzal bizony a Balaton vízszintjét csökkentik. Szezonidőben Siófok lakossága a kétszázezret is eléri az üdülővendégekkel, és akkor ez még csak Siófok. Ott van még Fonyód, Keszthely, Balatonfüred, Balatonboglár hogy csak a nagyobb településeket említsem, úgy gondolom, hogy szezon idején legalább nyolcszázezer ember üdülhet a tó partján, akik mind fürdőszobával felszerelt lakásokban laknak, feltehetőleg a telektulajdonosok jórésze a füvet is öntözi. Az a rengeteg víz, amit ők elhasználnak, az bizony a tóból jön.

Szóval úgy gondolom, hogy ha ezt a két hatást összerakjuk, simán összejön az a vízmennyiség, aminek a hollétén töprengenek a vízügyi szakemberek.

Két vízügyi témát ígértem mára, jöjjön akkor a másik. Máté mesét követelt a trolin, úgyhogy kínomban - és talán a  balatonos beszélgetésünktől megihletődve - az özönvízről kezdtem el neki mesélni. Elmondtam neki, hogy a Fekete tengert 6000 évvel ezelőtt még semmi sem kötötte össze a Földközi tengerrel, s a Boszporusz nem létezett. A Fekete tenger ekkor egy - a mainál sokkal édesebb vízü tó volt, amit a Duna, a Dnyeszter és a Don folyók láttak el vízzel. A tudósok azt tartják, hogy a vízszint ekkor pár száz méterrel alacsonyabb volt, és amikor egy földrengés hatására felhasadt a föld, és megnyílt a Boszporusz, egy elképesztő áradat formájában tört be a Fekete tenger medrébe a Földközi tenger vize, elmosva a korábbi tó partján található településeket. A kutatók sok hajóroncsot találnak a meder sekélyebb részein, néhol települések romjai is előkerülnek, de a kormeghatározás alapján ezek eredete a gigantikus áradás utánra tehető. Az elméletek szerint ez lehet az Özönvíz történetek ( Bibliai és Mezopotámiai forrásokból) alapja.

Nekem egy bajom van ezzel az elmélettel. Jelesül az, hogy a Boszporuszban bizony elég egyértelműek az áramlási viszonyok. Amelyek azt mutatják, hogy a víz a Fekete tengerből folyik a Földközi tengerbe, és nem fordítva. Szóval egyáltalán nem biztos, hogy a Fekete tenger akkori szintje alacsonyabb lett volna.

A dolog magyarázata esetleg az lehet, hogy i.e. 6000 környékén még javában tartott a jégkorszak, s lehetséges, hogy a Fekete tengerbe ömlő folyók ekkoriban kevésbé voltak bővízűek. Erre nézve nincs adatom.

Ennyit mára a tudomány és a technika érdekességeiből.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gazz.blog.hu/api/trackback/id/tr784966438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nemtommi 2013.01.28. 21:32:09

A Rábán üzemelő vízerőművek tulajdonosait se nagyon kérdezték meg arról, hogy mit szólnának hozzá, ha az érkező vízhozam egy részét inkább egy másik vízfolyásba vezetnék el.
Emellett a Rábán nem a hóolvadásból eredő árhullámok okoznak gondot, hanem a telített talajra érkező 2-3 napos csapadékok (jellemzően nyáron, de például tavaly ez novemberben következett be).