2009. május 08. 14:29 - Gazz

Hazugok és keselyűk

Ha megnézzük a tőzsdei részvényindexeket, azt látjuk, hogy emelkedőben vannak. Nagyon messze vannak egy évvel ezelőtti értéküktől, de mintha túljutottak volna a mélyponton.

Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb visszaesés, sőt, sokan állítják hogy lesz. Ez a bejegyzés azonban nem a részvényindex alakulásáról szól, hanem két érdekes megfigyelésről a válságot illetően.

1. A válságból való kitörés útját szavakban minden politikus a zöldenergia elterjesztésében látja. A tetteik azonban ezeket a szavakat nem igazán támasztják alá, ergó hazudnak. Nos, hazudniuk nem kellene, a zöldenergia emlegetése nem más, mint marketing fogás, ami mögött nincs komoly szándék. Nem is csoda, hiszen ez a válság nem energiaválság, hanem hitelválság. Ergó a megoldásának kulcsa nem az alternatív energiaforrásokra való áttérésben van. Természetesen válság idején a technológiai fejlesztések en bloc segítenek a válságból való kikecmergésből, hiszen ezek tudják újraindítani a gazdaságot, de hiba volna a technológiai megújulást egyedül az alternatív energiaforrások kifejlesztésére redukálni.

A zöldek megnyugtatására közlöm, hogy borítékolhatóan lesz majd energiaválság is. Elég rohamosan közeledik az ideje, és arra majd valóban a megújuló energiaforrásokra való áttérés lesz a megoldás, de erre még egy kicsit várni kell.

2. Sokan kielemezték már, hogy a jelenlegi válság okai hol keresendők. Ahogy az első pontban említettem, ezz ugyebár egy hitelválság, és elsősorban az amerikai bankok felelőtlen hitelpolitikája okozta. A kérdés az, hogy miért pont most robbant ki, és hogy valakik szerepet játszottak-e az időzítésben.

A válaszom egyértelmű igen. Meg kell nézni, hogy ki fog ebből a válságból megerősödve kijönni. Ki volt az, akinek megvolt a lehetősége is, és az oka is a válság kirobbantására? Figyeljük meg, hogy a dollár úgy erősödik, hogy közben az amerikai gazdaság mély válságban van. Kinek van a legnagyobb dollártartaléka a világban? Melyik gazdaság növekszik a legjobban a világon jelenleg is, a válság ellenére? Mely ország cégei jelentek meg hirtelen a válságtól sujtott színtereken, felvásárolni a haldokló cégeket? És melyik ország manőverezte magát hirtelen abba a helyzetbe, hogy a világ gazdaságának megmentőjét immár egyedül benne látják egyre többen?

Az Egyesült Államok hegemóniájának napjai meg vannak számlálva, a 21. század nem az USA évszázada lesz. A 21. század politikáját egy olyan ország fogja meghatározni, amelyik pragmatikus gondolkodású a külkapcsolataiban, nem pedig eszmevezérelt. Ez nem annyira jó hír, mert a pragmatikussága azt jelenti, hogy külföldön nincsenek számára normák. Habozás nélkül a népírtók oldalára áll, ha érdekei úgy kívánják. Ezt az USA is megtette sokszor, csak az USA esetében négyévente választások vannak, amelyeken az ilyen akciók általában visszaütnek. Az új domináns államban nincsenek szabad választások, és demokrácia sem. Ergó visszatartó erő sem hat a politikusokra. Csak remélni lehet, hogy a gazdasági fejlődés egy szintje felett a demokratizálódás magától bekövetkezik. A Maslow piramisban a demokrácia iránti igény elég messze van a jólakottság igényétől, de jelen van. Hiszen még a kőgazdag és jóléti öböl menti feudális államok is elkezdtek demokratizálódni. A mai Szaúd Arábiái királyságot össze sem lehet hasonlítani a hatvan évvel ezelőtti állapotával, amikor a rabszolgaság még törvényes intézmény volt. Senki se értse félre, az új domináns állam nem moszlim ország lesz.

Vigyázó szemünket jóval keletebbre kell vetnünk.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gazz.blog.hu/api/trackback/id/tr961109927

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.