2008. szeptember 10. 11:22 - Gazz

Ezt a kettőt kipipálom

Két napja AC/DC-t nyomatok tekerés közben, átmenetileg
ugyanis ráuntam a Fialára. Van, amikor már a bunkóság sem
szórakoztat. Az AC/DC meg zseniális zene. Ez az a gitárhangzás,
amire mindig is vágytam, éppen annyira torz, hogy még minden érthető
 és van dinamikája, de ugyanakkor hemzseg a felharmónikusoktól.
Ümmmm... ez egy szép kifejezés, leírom mégegyszer: Hemzseg a
felharmónikusoktól. Nagyon jó bicajzene, jól lehet tekerni rá.
Ugyanakkor nem kapcsolja ki az agyat, mert az angol szövegre nem
szoktam nagyon figyelni, holott nagyjából értem.
Szóval Angus és Malcolm nyomták a bugit, nekem meg valószínűleg
a közlekedés kapcsán eszembe jutott egy kettős gyilkosság még a
kilencvenes évek közepéről.
Egy frusztrált hülyegyerek vidéken elment diszkóba. Nem sikerült
becsajoznia, de odáig eljutott, hogy két lánynak felajánlotta,
hazaviszi őket kocsival. Mivel vidéken a hazajutás hajnalban
enyhén szólva nem könnyű, a csajok belementek. Így kezdődik
egy szokásos thriller, az olvasó gondolom már kombinál, hogy
mi lesz a csajokkal...
Rossz nyomon jársz kedves olvasó, a csajoknak semmi baja sem lett.
A hülyegyereknek sem. Ez nem szokványos történet, ezért szerepel
ebben a blogban.
Naszóval a hülyegyerek frusztráltsága a sikertelen csajozás miatt
csak tovább nőtt, és úgy gondolta, hogy most aztán jól kikompenzálja
magát, és bebizonyítja, hogy ő nem is olyan kis szürke unalmas pöcs,
akinek mindenki hiszi, hanem igazából egy titokzatos, izgalmas őrült,
aki a filmekben kivívja az emberek elismerését, és figyelmét. Egy igazi
kőkemény ember, aki ugyanakkor halálosan laza és vicces is.
Valami ilyen képet akarhatott talán kialakítani magáról ez a szánalmas
idióta, amikor egyszecsak hátraszólt a csajoknak:
- Ezt a kettőt kipipálom!
és elütötte az út szélén a diszkóból hazafelé gyalogló két fiatalt,
majd lábát le nem véve a gázról továbbhajtott.
A két lány szóhoz sem jutott a döbbenettől. A srácnak lassan leesett,
hogy a csajok valószínűleg nem ugyanazokat a filmeket nézik mint ő,
ugyanis elimerő szavak helyett döbbent csendben ültek pár pillanatig,
majd ordítozásban törtek ki. Végül is megállt, majd kitette őket.
Aztán hívták a rendőrséget.
Az elütött két fiatal meghalt.
Amikor ezt a történetet olvastam, hetekig azon a pillanaton törtem az
agyamat, vajon mi játszódhatott le a hülyegyerek agyában, amikor egy
pillanat alatt úgy döntött, két embernek meg kell halnia.
Valójában sok olyan gyilkosság van, amit értelmetlennek találunk.
Ilyenek a rettenetes gyerekgyilkosságok, amikor valamelyik szülő
úgy lesz öngyilkos, hogy a gyerekeket is megöli. Ezeknél azonban egyértelműen az elmeállapot felel az eltorzult döntésért, ami persze nem menti fel az elkövetőt. Elgondolkoztam rajta, hogy vajon lenne-e olyan helyzet, amikor gyereket ölnék. Őszinte leszek, lenne. Elég ha a mostani londoni késeléses gyilkosságokra gondolunk, amikor megvadult kamaszok ártatlan kisgyerekeket, de felnőtteket is szurkálnak halálra balhéból. Minden lekiismeretfurdalás nélkül kivégeztetném őket, ha abban a helyzetben lennék. A szülők fájdalma, és a rémült kisgyerekek szenvedése sokkal jobban megindít, mint ezeknek a falkatagoknak a vélt emberi jogai... Ők kb. a fenti történet szereplőjével vannak egy erkölcsi szinten. A társadalomnak védekeznie kell, a fehérvérsejtek sem kímélik a tumorsejteket. Ha a társadalmi immunrendszer nem működik, akkor a társadalom halálra van ítélve. Ez pedig elvezet oda, hogy minden társadalmi rendszer legrosszabbika az anarchia.

Azt kérded, mi van a fasizmussal? Vagy a kommunizmussal? Nos, az utóbbi nem létezett, ami helyette volt, az viszont rendszer volt. A kérdésfelvetés teljesen jogos, többet is ér annál, minthogy itt a néhány maradék sorban elintézzem.

Most pedig mehet a blog publikusba.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gazz.blog.hu/api/trackback/id/tr12656973

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.